Kővágóörs – „…én már Jézusnak ajándékoztam életem. Őt szeretem mindenkinél jobban.”
„És eljegyezlek magamnak örökre, eljegyezlek magamnak igazsággal és törvénnyel, jósággal és szeretettel, eljegyezlek magamnak hűséggel, és ismerni fogod az Urat.” (Óz 2, 21-22)

Magdi családjával 1922. április 1-jén Balatonszepezdről Kővágóörsre költözött. A szülei itt szegődtek el egy jómódú gazdához. Közel egy évig álltak itt szolgálatban, majd 1923. április 1-jén továbbköltöztek Köveskálra.

A bérmálás szentségét Magdinak 1931. április 26-án Rott Nándor veszprémi püspök szolgáltatta ki Kővágóörsön. Magdi a Teréz bérmanevet kapta.
Magdi rövid, de teljes és példamutató életében Isten szeretetét közvetítette az elesettek, betegek, gyermekek és rászorulók felé.

Magdi tizenhét évesen úgy érezte, Isten, akinek szemlélésében elmerült a Máma-pusztai naplementék magányában, és akit egyre jobban megismert a lelkigyakorlatok alatt, most még többre hívja őt: arra, hogy egészen neki szentelje életét. Szeretett volna szerzetesnő lenni, de törvénytelen származása miatt az akkori egyházjogi szabályok azt nem tették lehetővé.

„Magdinak valóban problémája volt, hogy ne tessék senkinek – emlékszik vissza József atya. – Ebben már, aggályosság nélkül, hűtlenséget látott Krisztussal szemben. Egyedül neki akart tetszeni. Mindez csak belsőleg okozott nehézséget, külső megjelenése, modora, szerénysége, ekkor is a szűzi tisztaság egészen különleges fényét árasztotta mindenkire.”

(Részlet P. Temesi József S.J.: Tanúságtétel liliommal, vérrel c. könyvéből)