Boldog Bódi Mária Magdolna lelki életének középpontjában Jézus Krisztus állt, és ebből fakadt mindvégig mély, tudatos és egyre növekvő tisztelete a Szűzanya iránt. Mária tiszteletét nem egyik napról a másikra értette meg. Lelkigyakorlatok, olvasmányai és imádságai révén azonban lassan felismerte Mária anyai közelségét és szerepét az üdvösség történetében.
Példaképei – Szent Ignác, Szent Alajos, Lisieux-i Szent Teréz, Kaszap István és más szentek – mind az Istennek adott, tiszta életre tanították. Mária alakja azonban különösen meghatározta Magdi lelki fejlődését: rózsafüzért hordott, tanította a fiatalokat imádkozni, Máriához fohászkodott minden helyzetben, és másokat is arra biztatott, hogy kérjék a Szűzanya közbenjárását. Kiemelten szerette a Szeplőtelen Szív tiszteletét és a májusi–októberi ájtatosságokat.
Magdi kezdeti bizonytalanságból indult, de felnőtt egy olyan személyes, mély Mária-tisztelethez, amely végül egész életét áthatotta. Régóta szeretett volna kongreganista lenni. A kongregáció életében részt vett, azonban sokáig nem lépett be. Számára a Szűzanya idegen volt, és mikor megértette a lényét, főképp az édesanyaságát, akkor lett kongreganista. Szűz Mária idegensége Magdi számára azt jelentette, hogy túlságosan magasan állt felette, nagyon tisztelte, de Mária „tökéletessége” túl messze volt tőle, hogy szeresse. Szívétől távoli szentnek tartotta.
Lelki fejlődését időrendbe tekintve azonban magától értetődő folyamat. Mámapusztán a személyes hite erősödött meg. A plébániai lelkigyakorlatok során ráébred, hogy személyes hitét közösségben tudja legteljesebben megélni, ezért 1940-ben próbálja szülei házasságát rendezni, hogy szerzetbe lépjen. Olyan szerzetesi közöségben szeretne belépni, amely szociális és lelki tevékenységet is megjelenik. Családi viszonyok miatt ezt nem teheti meg, ezért választja a világi apostolkodást. 1941. október 26-án szüzességi fogadalmat tesz. Tisztaságát és életét, önmagát, Krisztusnak felajánlva. A Megváltó jegyese lesz. Egy évvel később, miután megérti a Szűz Mária lényegét 1942. december 8-án lép be a kongregációba. Krisztus megváltó ígéretét, az Üdvösség Művét előbb érti meg, mint Szűz Máriát. A mariológia, Szűz Máriával foglalkozó tudomány is ezen az alapon nyugszik.
„S ha pontosabban akarjuk tudni, hogy kicsoda Mária s milyen méltóság és kiváltságok ragyognak fel benne, Krisztust kell néznünk.” (Badalik Bertalan: Istennek Szent Anyja. 1991. 13.)
„Jézus Krisztus és műve a középpontja mindennemű teológiának. Ezt a Krisztus-központúságot semmilyen mariológiának sem szabad figyelmen kívül hagynia” ). (Kovács Zoltán: Íme, az Úr szolgálóleánya. Teológiatörténeti, szisztematikus és gyakorlati áttekintés a mariológia tanulmányozásához. Bp., 2016. 19.)
Magdinak ez felfogás volt vezéreszméje:
„– Nagyon szeretem a nevemet – mondta egyszer Bíró néninek –, ha tőlem függött volna, akkor sem tudtam volna jobb nevet választani. Emlékeztet Máriára, a Szent Szűzre. Magdolna neve pedig állandóan hivatásomra figyelmeztet. Mert az én hivatásom az, hogy tévelygő lelkeket, Mária Magdolnákat szerezzek az Úrnak.” (Temesi, 2025. 53.)
Scheffczyk, L. – Ziegenaus, A., Mária az üdvtörténetben,69.
A plébániai közösségben, a munkahelyén és a baráti körében is Mária-tiszteletet sugárzott – példát adva arra, hogyan lehet a Szűzanya segítségével tiszta, bátor és Krisztus felé irányuló életet élni.
Magdi tisztelete nem csupán érzelmi kötődés volt, hanem tudatos döntés, amelyben felismerte: a Szűzanyán keresztül juthat közelebb a Megváltóhoz. Ez a lelki út tette őt egyre érettebbé az Istennek adott életre, s végül a vértanúságra is.