„Édes Jézus, ígérem, hogy az elvetett mag sokszoros termést hoz.”
– Boldog Bódi Mária Magdolna, 1944. december 31-én.
A hála fal az imádság és a tanúságtétel csendes helye.
Itt megoszthatjuk, miért mondunk köszönetet az Úrnak, vagy milyen szándékot hordozunk szívünkben.
A leírt szavak – mint elvetett magok – hitet és reményt ébresztenek másokban is.
Legyen ez a fal a közös hála, bizalom és szeretet látható jele, ahol minden üzenet egy apró fénysugár az Ő dicsőségére.
Hálámat szeretném kifejezni mindazokért a kegyelmekért, amelyeket „A Remény zarándokai” jubileumi szentévben kaptam Boldog Bódi Mária Magdolna közbenjárásához kapcsolódóan:
– Köszönöm, hogy július 26-án, a családi nyaralásunk alkalmával Szentgotthárdról, a Brenner-kápolnától indulva Szigligetre, Magdi szülőfalujába érkezve a Szűz Mária neve-templomban Magdi önéletrajzát olvasva „fény” gyúlt számomra (és a fotó, amelyet telefonommal készítettem a templombelsőről vaku nélkül, sokkal világosabb lett, mint a valóságban).
– Köszönöm, hogy szeptember 6-án részt vehettem egy szép zarándokút keretében Magdi boldoggá avatásának gyönyörűséges ünnepén. Mikor megérkeztünk a veszprémi helyszínre, hatalmas felhők gyülekeztek, s ahogy leszálltunk a buszról, szemerkélni kezdett az eső. Feltekintve az égre – gondoltam magamban – az nem lehet, hogy Magdi boldoggá avatásán zord időjárás legyen, Magdi biztosan tud intézkedni. Ahogy elfoglaltuk az ülőhelyünket az aréna területén, ismét feltekintettem az égre, s egy nagyon picike („tenyérnyi”) világosság derengett a sötét felhők sűrűjében. Vágyakoztam, milyen jó lenne, ha ez a világosság egyre nagyobb lenne, s a sötét felhők eloszlanának. S valóban ahogy elkezdtük a közös imádságot egyre nagyobb lett a világosság az égen, olyannyira, hogy a szentmise kezdetére kisütött a nap. „Jó nekünk itt lenni!” – hangzott el a szentáldozást követően egyik hitoktató munkatársunk sóhaja, részemről az ezzel való teljes egyetértéssel és érzéssel, miközben az evangéliumból Urunk színeváltozása jutott eszembe, amikor Jézus felment tanítványaival a Tábor hegyére: „Uram, jó nekünk itt lenni!” (vö.: Mt 17,4).
– Köszönöm, hogy szeptember 12-én vigasztalhattam egy elcsüggedt édesanyát Magdi példájára mutatva, aki minden nehézségek között helyt tudott állni a mindennapokban. Az édesanyával pár nappal később összefutottam, s mosolyogva mutatta, hogy a táskájában, a naptárában hordja magával az általam kapott Magdi képet, mert azóta napról napra egy lépésnyit jobb a helyzete és ezáltal élete.
– Köszönöm, hogy szeptember 13-án jelt kaptam, hogy fizikai erőtlenségem ellenére bátran elindulhatok a Szűzanyához gyalogos zarándoklatra. Ugyanabban az időpontban (3.45-kor) ébredtem fel, mint előtte egy héttel, Magdi boldoggá avatására indulva. Nemcsak az útra keléshez érkezett a jel, hanem a zarándokút megtételéhez is megkaptam az erőt és a kegyelmeket is.
– Köszönöm, hogy október 28-án felismerhettem, hogy a szeretet találékony s Magdi segíthet kapcsolódni számunkra értékes emberekkel, ha távolabb élnek is.
– Köszönöm, hogy november hónap folyamán Magdi támogatott virrasztásban és imádságban, s a hónap 13. napján, a Magyar szentek és boldogok ünnepén közbenjárt, hogy a „fény” még jobban beragyogjon a reggeli szentmisén.
– Köszönöm, hogy Magdi példát mutatott embertársaink szívdobbanásainak érzékelésére, jócselekedetekre és a szeretet rendjének megtartására, ugyanakkor bátorságra ösztönzött, hogy hűen kitartsunk az igazság és a krisztusi értékrend mellett, miközben gyújtotta a „fényt” az Isten felé vezető úton.
Köszönet a Boldogságos Szűz Máriának, Boldog Bódi Mária Magdolna és Boldog Brenner János vértanúknak, a szentek közösségének, hála és dicsőség az Istennek, békesség az embereknek!
Melinda, 2026. február 2. Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén
Készült 2025. november 17-én a keszthelyi Ranolder János Római Katolikus Általános Iskola és Óvoda kápolnájában
Assziszi Szent Ferenc Segítő Nővérei közül Teréz nővér vezetésével Lelki napon vettünk részt, ahol a boldoggá avatott Bódi Mária Magdolna életéből merített történetek tanulságával kapcsolatos szavakat gyűjtöttünk.
Az érdekes és tanulságos beszélgetésen az általunk összegyűjtött és dokumentált szavak, mely számunkra boldog Bódi Mária Magdolna életútját, gondolkodását és hitét jellemezte illetve azt a tényt, hogy számunkra mit is jelent egy boldoggá avatott értékrendje betűrendben a következők voltak:
1. Adok – kapok (Nem csak adni, kapni is jó)
2. Alázat (Istennel és az emberekkel kapcsolatban)
3. Áldozatkészség (Néha azt is vállalom, ami nem „kényelmes”)
4. Bátorság (Hinni Istenben és tanításában és ezért ki is állni)
5. Céltudatosság (Istent és tanítását nem szem elől téveszteni)
6. Edzésben lenni (Testi és lelki egészséged megőrzése)
7. Egyszerűség (Légy közérthető és példakép)
8. Elesettek iránti érzékenység (Gyerekek, betegek, rászorulók gondozása)
9. Elfogadás (Mások egyéniségének, véleményének tisztelete)
10. Empátia (Mások érzéseinek megértése, elfogadása)
11. Én-idő (Mindenkinek szüksége van feltöltődésre, kikapcsolódásra)
12. Fegyelmezettség (Ha példakép vagy, viselkedj is úgy!)
13. Fejlődésre vágyás (Tudásban és viselkedésben egyre több, okosabb, teljesebb)
14. Gyámolító (Testi, lelki segítőkészség)
15. Igazságszerető (Hisz és kiáll az isteni igazságszolgáltatásért)
16. Isten (Hit az Örökkévalóban és tanításában)
17. Játékos (Viselkedés, mely molyosra fakaszt)
18. Jó étvágyú (Közös étkezésben életvidám fogyasztó)
19. Kiállok önmagamért (Szeretem önmagam és magamon keresztül másokat is szeretek)
20. Kitartó (Egy úton nem csak elindulni kell, azon végig is kell menni)
21. Kritikus gondolkodású (Megkülönböztetem a hasznost a haszontalantól)
22. Külső szépség (Az igazi szépség elgondolkodtat, megmosolyogtat, megcsodálod)
23. Küzdő (Akkor teszed a dolgod, ha reménytelen, ha egyedül maradsz)
24. Mosolygós („Mosolyogj a világra és visszamosolyog rád”)
25. Nyitottság (A világ szép, az emberek kedvesek)
26. Önelfogadás (Ismerem és szeretem önmagam)
27. Pozitív gondolkodás (Csak szép és jó dolog történik velem)
28. Szemlélődés (Látom és elfogadom a körülöttem lévő világot)
29. Szépség (A szépség iránti fogékonyság)
30. Szeretet (Hitünk tanítása a szeretet)
31. Szókimondó (Azt mondja amit gondol, de úgy, hogy el is fogadják))
32. Szorgalmas (Vállalt feladatait teljesíti)
33. Természetes (Mindig önmagát adja)
34. Tudásvágy (Megismerni a megismerhetőt)
35. Türelem (Másokhoz és önmagamhoz
36. Védelmező (Kiáll másokért, a gyengékért és gyámoltalanokért)
37. Vidám (Boldog, felszabadult életteli)
Dícsértessék a Jézus Krisztus!
Ferenc, 2025.11.18. 10:18
2024. október 25. Az exhumálásra készülünk. Megelőző éjszakára virrasztást szervezek, 24-e 20.00 – 25-e 8.00 óráig. 12 atya pár hívővel egy órás váltásban végig kíséri Magdi utolsó estéjét ott, ahol 80 évig a teste nyugodott.
Bár már nagyon vártam a virrasztást, mégis, amikor eljött a pillanat, nagyon nehéz volt a rajtam lévő teendőim számossága miatt igent mondani az egy órás csendre, imára – de aztán úgy gondoltam, igenis oda kell adni ezt az egy órát az Úrnak – Magdiért.
A beosztott óra végeztével nem tudtam mozdulni Magdi sírja mellől, maradnom kellett, minden teendő eltörpült a pillanat súlya, múltja-jelene-jövője, jelenvalósága, személyessége mellett. Maradtam – 1 óra,2 óra,3 óra. Majd kaptam egy smst, hogy férjem ( aki szintén ebben a feladatban munkálkodott) a helyszínen, a litéri temetőben elhagyta a jegygyűrűnket. Egy pillanat alatt a spirituális dimenzióból olyannyira emberi lettem, hogy a düh és a szomorúság úrrá lett rajtam. Keresni indultam a mező mellett elhelyezkedő, az éjszaka folyamán már teljesen sötét temetőben a gyűrűt. A föld puha volt, számtalan kő, sötétség, hideg – s mindezt igen sok segítő munkatárs egész napos közlekedése után összejárt területen. Egy negyed óra keresés után beláttam, hogy lehetetlenség megtalálni a gyűrűt ilyen körülmények között, a teljes sötétségben. Visszamentem a sátorba imádkozni. Már csak mélységesen szomorú voltam, s azt mondtam: tied Uram a gyűrű, s neked adom Magdi! Ezt követően – emberi léptékkel érthetetlen – béke lett bennem.
Majd éjjel, amikor befejeztem a virrasztást, az egyetlen közúti lámpa fénye alatt – a temető bejáratánál – szót váltottam egy ima társsal, s elmeséltem neki a történteket – amit abban a pillanatban még megmérettetésként éltem meg. Úgy gondoltam, egy számomra igen kedves tárgy elvesztésének szomorúsága nem lehet valós Magdi életének áldozata mellett. S be sem tudtam fejezni a gondolatomat azon az egyetlen világos m2-en, a teljes sötétség ölelésében, a cipőorrom hegyétől 1 cmre – a kavicsok között – megpillantottam a kb. 12 órája eltűnt jegygyűrűnket. Elállt a szó, megdobbant a szív, s a „KÖSZÖNÖM MAGDI” tört ki belőlem megilletődve. Mintha egy pillanatra a menyországban lettem volna, ahol minden pontosan az, ami, ahol minden a helyén van, ahol Isten dicsérete a rendező elv, ahol semmi és senki sincs másért, csak hogy a teremtő Istent dicsérjük mindenünkkel, s minderre már képesek is vagyunk.
KÖSZÖNÖM URAM! KÖSZÖNÖM MAGDI! ISTENNEK LEGYEN HÁLA!
Enikő, 2025.11.10.
Szeretném kifejezni NAGY KÖSZÖNETEMET Magdi boldoggáavatásának lebonyolításával kapcsolatosan az Érsekség MINDEN KEDVES MUNKATÁRSA felé!
Páratlan jó szervezéssel, és nagyon kedves vendéglátó szeretetükkel találkozhattunk mindnyájan, akik ott lehettünk szept. 6.-án a Veszprémi Arénában, felejthetetlen perceket szerezve mindazoknak,
akik megérhettük ezt a csodálatos napot!
Kb 20 éve „ismerkedhettem meg ” Magdival, és azóta reménykedtem, hogy egyszer talán, halálom után sor kerülhet erre az Ünnepre…..
És most, szinte naponta meg kell kérdeznem magamtól, hogy : „Tényleg? Valóság lett ez a csoda?!
Hihetetlen, hogy én ez megérhettem! Ez is persze Magdi csodái közé tartozik, mint annyi más az életünkben…
… valahogy úgy gondolom, tartoztam ezzel Önöknek, akik annyit fáradoztak azon, hogy ez a csoda megvalósulhasson!
Imádságos, és NAGYON HÁLÁS SZERETETTEL.
NB, 2025.11.07. 12:04
Uram, hálát adok Neked, mert újra és újra megtapasztalhatom jóságodat és gondviselő szeretetedet.
Köszönöm, hogy Magdi életén keresztül megmutattad, milyen ereje van a tisztaságnak, a hűségnek és a szeretetnek, amely nem ismer félelmet.
Köszönöm a Szűzanyát, aki Magdihoz hasonlóan csendben, de rendíthetetlen hittel kísér bennünket a mindennapokban.
És köszönöm Magdit – a nővért, a testvért, a barátot a hit útján –, aki példájával és közbenjárásával segít közelebb lépni Hozzád. Kérlek, engedd, hogy az én életem is tanúságtétel lehessen Rólad.
Hogy a szívemben mindig ott legyen a Te békéd, a Szűzanya gyengédsége és Magdi tiszta hite.
Legyen hála az életem minden percében, és szeretet minden szavamban. Ámen. 💙
Gábor, 2025.10.26. 7:28