Magdi nemcsak földi élete évtizedeire kötött barátságot Krisztussal. Tudta, hogy egy valódi szeretetkapcsolat örökké tart. Ez az örök cél vonzotta a hétköznapokban, az ünnepek szép pillanataiban és a legsötétebb órákban is. A nehéz pillanatokban mutatkozik meg egy döntés komolysága és ereje. Magdi életvidám, örömteli teremtés volt, egész lényével élt és életet vitt oda, ahol az emberek már lemondtak az életről, s belülről már a halál útján jártak. Amikor pedig szükségessé vált, tudta odaadni földi életét Krisztusért, hogy egészen az övé maradhasson. Nem kereste a halált, de tudta, akkor élhet igazán, ha egészen odaadja életét. „Uram, Királyom!... Végy magadhoz!” - ezek voltak utolsó szavai, amikor egy katona lelőtte, miután elutasította megbecstelenítő közeledését. Képes volt meghalni azért, amiért élt. Halála egyrészt végzetes veszteség. Másrészt: odaadta életét Krisztusért, a Feltámadottért. Mert nemcsak a földi lét, hanem az örökkévalóság is szeme előtt volt. Olyan halállal akart meghalni, ami utat mutat Krisztushoz. Amikor rá tekintünk, az élet győzelmét ünnepeljük, amelyet Krisztus adott nekünk feltámadásában, s amit Magdi nyert el vértanúságában. Bővebben

Amikor a front közeledtével minden jó megrendült Magdi környezetében, s a legalapvetőbb dolgok is bizonytalanná váltak, ő szilárdan állt. A háború borzalmai között is vidáman, mosolyogva tette azt a jót, amit éppen tenni lehetett. Jelenlétével adott békét és biztonságot környezetének. Számolt a legrosszabbal, s igyekezett felkészülni minden lehetőségre. Mindent elfogadott, ami összeegyeztethető volt Krisztussal való jegyességével; minden mást elutasított. Éppen ezért nem engedett a megszálló katona közeledésének, aki ezért több lövést adott le rá. „Uram Királyom, végy magadhoz engem!” Ezek voltak utolsó földi szavai, amikor életét Krisztusért adta. Bővebben

Ha valaki mindig jókedvű, hamar gyanússá válik. Nem ismeri az élet nehézségeit? Esetleg túl felszínes, és vidámsága csak felvett póz? Magdi egyik „ismertetőjegye” volt mosolya. Nem felszínes vigyorgás volt ez, hanem a nehézségekben is megmaradó, mélyről fakadó derű. Ez az öröm kísérte el a nehéz pillanatokban is, hiszen tapasztalatból ismerte az élet megpróbáltatásait. Mosolya, az arcán látható öröme Krisztussal való barátságának gyümölcse volt. Bővebben

Magdi az emberekhez való pozitív viszonyulásával, hétköznapi szeretetcselekedeteivel valóban megélte, amire Isten hívta. Ezáltal hőssé lett, a mindennapok hősévé. A hétköznapok szürkeségébe fényt vitt, Isten fényét, szépségét. Az ünnepek elmúltával visszatérnek a szürke hétköznapok feladatai, kihívásai. Kérjük a jó Isten segítségét, hogy ne veszítsük el karácsony örömét, a Tőle kapott szeretetet tudjuk megélni a hétköznapokban. Bővebben

Látva Magdi életútját, felmerülhet bennünk a kérdés: Hogy bírta? Mi az életének a titka? Avagy: Hol voltak Magdi (erő)forrásai? Vajon ezek a források csak az övéi, vagy előttünk is nyitva állnak? Mert nekünk is szükségünk van forrásokra. Bár Magdi egészen más körülmények között élt, erőforrásai előlünk sincsenek elrejtve. Magdi a szentmiséből, a szentáldozásból, a szentírás olvasásából és az imádságból – egyszóval személyesen megélt hitéből – merített erőt. Kinyitotta szívét Istennek. Ezekben a napokban nyitja meg Rómában Ferenc pápa a szent kaput, s teszik ezt Szent Család vasárnapján az egyházmegyék püspökei is. Kérjük Isten kegyelmét ahhoz, hogy mi is meg tudjuk nyitni szívünket és be tudjuk fogadni a Kisdedet. Bővebben

Keresztény reménységünkkel életünket Isten ígéreteire alapozzuk. Az élet beteljesedése felé haladunk, s ez a cél határozza meg azt, hogyan vagyunk jelen a ma örömeiben, kihívásaiban, szenvedéseiben. Magdi tudta, hogy Krisztussal való barátsága nemcsak földi élete néhány évére szól, hanem örökké tart. Ez az örök cél vonzotta a hétköznapokban, az ünnepek szép pillanataiban és a legsötétebb órákban is. Bővebben

Magdi életét a Balaton-felvidéken töltötte, ahol természetesen nyílt meg a teremtett világ szeretetére. Rendszeresen csodálkozott rá a balatoni tájra, szemlélte annak szépségét, és ismerte fel benne a Teremtő nagyságát. Engedte, hogy a szeme elé táruló természet hasson rá, lenyűgözze, új erővel, békével és örömmel töltse el. Boldoggá avatására készülve szeretnénk megtanulni látni – Isten szépségét a körülöttünk lévő teremtett világban. Bővebben