Magdi 1921. augusztus 8-án született Szigligeten egy vízimalom cselédlakásában. A település nem volt önálló plébánia, így a plébániatemplomba a nemestördemici (1950-től Badacsonytördemic) Szent Mihály-templomba vitték el megkeresztelni. A plébános helyett – Debrecenyi Gyula a plébániától távol lévén – ideiglenes kisegítője Ravasz István, a veszprémi Szent Mihály-székesegyház karkáplánja szolgálta ki a keresztség szentségét, 1921-ben Nagyboldogasszony ünnepén. Az egyház Mária ünnepei közül a legjelentősebbikén, Szűz Mária mennybevételének napján. Szűz Mária Szent Szíve ekkor már magába fogadhatta Magdit, hisz Magdi vértanúhalála fájdalmas pénteken volt. A kereszthalálra készülő Krisztus szenvedésében részesülő Máriának ünnepén.
Magdi szülei Szigligeten nem rendelkeztek sem rokonsággal, sem ismerősökkel, szinte nem is volt társadalmi kapcsolatuk. Így a kenyéradó gazdát és lányát Turbék Istvánt és Máriát kérték fel a keresztszülői tisztségre és feladatokra. A keresztelési anyakönyv bejegyzéséből kiderül, hogy Magdi szülei nem kötöttek sem polgári, sem egyházi házasságot. Magdi szüleihez csak édesanyja, Nika Mária van bejegyezve, az édesapa nem. Származásaként pedig a törvénytelen anyakönyvi rovat van kitöltve. Keresztnévi bejegyzés szerint „Mária Magdolna” nevet kapta. Végigtekintve a tördemici keresztelési anyakönyv bejegyzéseit, pár furcsaság szemet szúr. Magdi életében még a megkeresztelése sem volt minden akadálytól mentes. A szigligetiek a gyermek születésének napján, vagy másnap vitték el gyermeküket megkeresztelni. Magdi esetében ez egy kerek hét, hét nap. A százharminc plébánia keresztelési bejegyzésből egyetlen egy van olyan, ahol ez az intervallum tíz nap. A hosszú időintervallum oka ennél az esetnél magyarázható azzal, hogy az egyik fél református, a másik fél pedig katolikus volt. Magdi esetében a törvénytelen származás az egy hetes intervallumra nem ad magyarázatot, mert másik két ilyen esetnél a születés napján, harmadik esetben pedig négy nap múlva történt meg a keresztelés. Inkább a családi helyzet húzódhatott meg a háttérben a születési és keresztelési idő közti viszonylag nagy időtávlatában.
Visszaemlékezések szerint nagyon szerette a nevét, mert „Emlékeztet Máriára, a Szent Szűzre. Magdolna neve pedig állandóan hivatásomra figyelmeztet. Mert az én hivatásom az, hogy tévelygő lelkeket, Mária Magdolnákat szerezzek az Úrnak”.